Regisztráció és kávészünet. A résztvevőket frissítőkkel és könnyű reggelivel várjuk.

A 2025-ös ESG törvénymódosítás gyakorlati hatásai. A magyar cégek ESG bevezetésének és CSRD első nagy riportciklus tapasztalatai. A 2026-os felkészülés kulcskérdései – Dr. Bayer Boglárka, a PwC senior menedzser.

Az előadás áttekinti a legfontosabb 2025-ös változásokat – a küszöbérték-emelés, átmeneti könnyítések, a jelentési kötelezettségek pontosítása, az állami ESG-minősítő jövőbeni szerepe. A vállalati reziliencia erősítésének gyakorlati lehetőségei, a kkv-szektor kihívásai és az EU új, kis- és középvállalatokra vonatkozó VSME-ajánlások,

Energiamegtakarítás mint üzleti érték – a HEM-ek és az EKR új piaci lehetőségei – Garai Dániel, vezérigazgató, CEEGEX

Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) piaci alapokra helyezte az energiamegtakarításokat azzal, hogy a világításkorszerűsítéstől a nagy ipari beruházásokig számos projekt auditálható és elszámolható, sőt a hitelesített energiamegtakarításokkal (HEM) már tőzsdén is lehet kereskedni. Hogyan válhat egy megtakarítás vagyoni értékű joggá, milyen lépések vezetnek a hitelesítéshez, milyen számviteli, jogi, illetve adózási kérdéseket vet fel a HEM? Milyen lehetőségeket rejt a rendszer a nagyvállalatok mellett a KKV-ék számára?

A zöld átállás kihívásai a napi üzemeltetésben: beszállítói lánc átvilágítása, kockázatok azonosítása és kezelése. – egyeztetés alatt

Mit jelent a kétszintű kockázatelemzés és a beszállítói lánc átvilágítása? Hogyan oldhatók meg a gyakorlati akadályok, mint az adatgyűjtés vagy a korrekciós intézkedések? Példák magyar kkv-kból, beleértve a lényegességi vizsgálatot.

KÁVÉSZÜNET

Zöld finanszírozás a gyakorlatban. Hogyan juthat egy fenntartható cég kedvezőbb pénzügyi forrásokhoz? – Kozma Norbert, stratégiai és fenntarthatósági vezető, Magyar Fejlesztési Bank Zrt.

A bankok és befektetők milyen ESG-mutatókat vizsgálnak egy hitelbírálat vagy befektetési döntés során. Milyen dokumentációval és stratégiával lehet sikeresen pályázni zöld hitelekre? Mik a gyakorlati lépések magyar cégek számára?

Munkaerőt vonzó zöld irodák, energiahatékony, fenntartható megoldások – Szarvas Gábor, elnök HuGBC (Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete), ügyvezető igazgató Greenbors Consulting

A fenntarthatósági jelentések fontos eleme az irodai környezet, amely a cég munkaerő-vonzó és megtartó képességét is befolyásolja, mert a „well-being”, azaz a munkavállalói jóllét a Z és Alfa generáció számára kulcstényező a munkahelyválasztásnál. Fontos, hogy miként alakítható a saját ingatlan energiahatékony, zöld és egészséges munkahellyé, és mire érdemes figyelni új bérlemény kiválasztásakor vagy szerződésmegújításkor. Miként segítik a tudatos döntéshozatalt és a fejlesztések hitelesítését nemzetközi fenntarthatósági minősítések (BREEAM, LEED, WELL)

Cégautók újragondolva – az elektromos mobilitás és az ESG találkozása – Pataki Gábor, alapító, elektrifikacio.hu

A vállalati mobilitás kapcsán a fenntarthatóság már nemcsak környezeti, hanem gazdasági kérdés is. Az előadás bemutatja, hogyan válik az ESG-megfelelés a flottakezelés meghatározó szempontjává, és miként fordítható a fenntarthatóság üzleti értékké a cégautó-stratégiában. Hagyományos vs. elektromos járművek: milyen költség- és üzemeltetési különbségek, támogatási lehetőségek és adózási előnyök rejlenek a váltásban? Szó lesz az elektromos járművek integrációjáról, a töltési infrastruktúra kihívásairól és a jövő flottakezelési trendjeiről is.

EBÉDSZÜNET (Szendvicsebéd)

ESG és fenntarthatósági szabályok változása, könnyítése az EU-ban és Németországban. Mire számítsanak a magyar beszállítók. – Dr. Petrus Szabolcs LL.M., oktató, Augsburgi Egyetem

Az előadás áttekinti az EU és Németország fenntarthatósági gyakorlatát és legfontosabb szabály elvárásait, valamint a német beszállítói törvény tapasztalatait.

Jogi kényszerítés helyett üzlet: az önkéntes karbonpiac átalakuló szerepe a világban és az Európai Unióban a scope3 kibocsátás ellentételezése területén – Tóth Levente, a MITIGIA CARBON Zrt. alapítója

A scope3 – az összes közvetett, vagyis a teljes értékláncon belül keletkező- kibocsátásért vállalt vállalati felelősség fontossága, helyzete az új SBTi 2.0 ajánlás tükrében. Az emissziócsökkentés jogi kényszerítésének kudarcát követően az önkéntes célkövetés felértékelődik, melynek egyik eszköze a globális önkéntes karbonpiac, amely robbanás előtt áll.  A szén-dioxid emissziókereskedelmi szabadpiac átalakul: szabadpiac helyett szabályozott működés, ex-post helyett ex-ante projektek, illetve emissziócsökkentés helyett a karboneltávolítás a fókuszban. Lépések a szabályozott működés felé: a Core Carbon Principles (CCP) és a Paris Agreement Crediting Mechanism (PACM) szerepe. Az EU lépései az önkéntes karbonpiac integrációja tekintetében a Carbon Removal Certification Framework (CRCF) és a “Fit for 90 (2040)” uniós szabályozások tükrében).

Az ESG bevezetés buktatói és sikerei a napi gyakorlatban. Kerekasztal-beszélgetés vállalati és tanácsadói szakértők részvételével. Résztvevők: Csorbai Hajnalka stratégiai igazgató Opten, Szabó Péter Márk Minőségbiztosítási vezető Vajda-Papír, Horváth Gergely Domonkos vezérigazgató MVM Zöld Generáció

Az ESG bevezetése ma már nemcsak megfelelési, hanem versenyképességi kérdés is – mégis sok vállalat küzd a gyakorlati megvalósítással. A beszélgetés során szó lesz arról, mi kell a sikeres ESG-stratégia kialakításához, mely elemek működnek a napi működésben, és melyek bizonyulnak zsákutcának. A résztvevők megosztják tapasztalataikat arról is, hogyan lehet meggyőzni a menedzsmentet, hogyan teremthető meg a munkavállalói elkötelezettség, és milyen hibák kerülendők az ESG bevezetés korai szakaszában. A cél: valós példákon keresztül bemutatni, hogyan válhat az ESG a vállalati kultúra szerves részévé – nemcsak papíron, hanem a mindennapokban is.